A szorongás az élet része és mindenki megtapasztalja valamilyen formában.
Fontos megérteni, hogy a szorongás nem mindig negatív, gyakran lehet ösztönző, motiváló is.
Például a vizsgák előtti izgalom vagy az új kihívások előtti feszültség segít jobban felkészülni és fókuszálni a feladatokra. A szorongás azonban testi tünetekben is megnyilvánulhat, mint például az izzadás, szívdobogás vagy izomfeszültség.
Az, hogy valaki mennyire képes kezelni a szorongását nagyban függ a mentális és az érzelmi rugalmasságától. A kiegyensúlyozott emberek is éreznek szorongást, de stresszkezelő technikákkal képesek távolságot tartani az érzéstől és nem hagyják, hogy az irányítsa őket.
Az önismeret, a megfelelő megküzdési stratégiák és a támogató környezet mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szorongást kezelni tudjuk és ne uralja el az életünket.
A szorongás kezelése sokszor az életet választó cselekedetek sorozatával kezdődik, amelyek
végső soron az életigenlés és az önállóság növekedéséhez vezetnek.
A cselekvés és döntéshozatal láncreakciót indíthat el, amely során az egyik lépés újabb lépéseket generál, így folyamatosan mozgásban tartja az egyént, megakadályozva a szorongás bénító hatását.
A krónikus szorongásos zavarok már orvosi vagy terápiás beavatkozást igényelnek.
Szorongásos zavarok
Generalizált szorongásos zavar (GAD)
A generalizált szorongás esetén a személy állandó és túlzott aggodalmat érez különféle események vagy tevékenységek kapcsán. Az ilyen típusú szorongás nem korlátozódik egy adott helyzetre vagy tárgyra és az ember gyakran érezheti magát készenlétben vagy feszült állapotban.
Fóbiák
A fóbiák olyan irracionális félelmek, amelyek meghatározott tárgyakra, tevékenységekre, vagy helyzetekre vonatkoznak.
Pánikzavar
A pánikzavar esetében a személy hirtelen intenzív félelemrohamot él át, amelyekhez gyakran fizikai tünetek, például szívdobogás, légszomj, vagy szédülés, az önkontroll elvesztésétől való félelmek társulnak.
Ezek a rohamok látszólag ok nélkül jelentkeznek.
PTSD Poszttraumás stresszzavar
Ez a zavar egy traumatikus esemény után alakulhat ki, melyet az egyén átélt vagy tanúja volt. A PTSD jellemzői közé tartozik a visszatérő emlékképek, rémálmok, intenzív félelem és elkerülő viselkedés.
Kényszerbetegség (OCD)
Az ODD betegségben szenvedők kényszeres gondolatokat (obszessziók) és cselekedeteket (kényszereket) tapasztalnak.
Szeparációs szorongásos zavar
Ez a gyerekeknél fordul elő leggyakrabban, de a felnőtteknél is megjelenhet. A szeparációs szorongásos zavarban szenvedő egyének extrém mértékben félnek attól, hogy elszakadnak szeretteiktől vagy otthonuktól.
Szociális szorongás
Egy mentális állapot, amelyben az egyén erős félelmet vagy szorongást érez társas helyzetekben vagy nyilvános szereplések során, mert attól tart, hogy megítélik, elutasítják vagy megszégyenítik. gyakran okoz fizikai tüneteket is, mint például izzadás, remegés, gyors szívverés. Ez az állapot jelentősen befolyásolhatja az egyén mindennapi életét, társas kapcsolatait és munkaképességét.
Mindezek a szorongásos zavarok eltérő megközelítést igényelnek a kezelés és a terápia szempontjából.
Félelem vagy szorongás
A félelem egy valós, konkrét veszélyre adott reakció, míg a szorongás gyakran ok nélkülinek tűnhet és bizonytalan helyzetekre adott válaszként jelentkezik.
A kognitív viselkedésterápia és a perspektívaváltás sok esetben segíthet a pánikrohamok kezelésében és csökkentésében, ezek a módszerek rövid időn belül eredményeket hozhatnak.
Több páciensem volt, akiknek több éve tartó pánikrohamai 6-8 alkalom után már csökkentek vagy teljesen megszűntek, önszabályozó rendszerük megerősödött, ami hozzásegítette őket a kontrollált, harmonikus életvitelhez.
A pánikzavar egy szorongásos rendellenesség, amelyet ismétlődő és váratlan pánikrohamok jellemeznek. A pánikroham intenzív félelem vagy diszkomfortérzés hirtelen fellépése, amely jellemzően perceken belül eléri a csúcspontját.
A pánikzavar jelentős mértékben befolyásolhatja az egyén mindennapi életét és működését. A pánikzavar a félelemtől való félelem.
Az emberek nem egy konkrét helyzettől félnek, hanem attól, hogy elvesztik az irányítást érzéseik, gondolataik, testi érzeteik, cselekedeteik felett.
A pánikbetegség kezelésében nagyon fontos lépés ennek a mintának a felismerése és annak megtanulása, hogyan lehet kezelni a testi és érzelmi reakciókat.
A realaxációs gyakorlatok segítenek abban, hogy megtanuljanak nem pánikolni a pánik miatt, így kevésbé ijednek meg saját érzéseiktől és gondolataiktól.
Gyakran ismételt kérdések a segítő légkörben, terápiás kontextusban:
- hogyan legyek boldogabb?
- mit tegyek, ha szorongok?
- hogyan tudnám kezelni a stresszt?
- hogyan lehet növelni az önbizalmat?
- hogyan tudnám kezelni a pánikrohamokat?
- melyek a kiégés tünetei?
- mit tegyek, ha szomorú vagyok?
- mit tegyek, ha nem vagyok jól?
- hogyan lehetnék jobban?
Ha teljesebb életet szeretne élni, várom jelentkezését!
Professzionális segítség, több évtizedes tapasztalat.
Szeretettel várom!
Vincze Mónika
Mentálhigiénés szakember